Ősszel indultunk útnak: a falevelek már lehullottak, de mégis csodaszép időnk volt. Sütött a nap, a kisgyermekeim arcán hatalmas mosoly terült el.
Megérkeztünk a RoBirtokra: azonnal elképesztő látványt nyújtott a táj. A háttérben hegyek, a környéken zöldellő őszies színekben pompázó fák. Vettem egy nagy levegőt, és a tüdőm szinte táncra pendült.
Mosolyogva léptünk be a területre, és egy alpaka köszöntött bennünket. Fürtjei a szemébe lógtak, és igazán vidám kinézete volt. A helyszínen nincsen pénzezés: tallért lehetett pénzért váltani, és ez volt a fizetőeszköz mindvégig. Ha elfogyna, akkor a bejáratnál lehetőséged van ennek a pótlására. (Javaslom, hogy inkább vegyetek többet, mert a végén legrosszabb esetben visszaváltjátok azt.)
Egy kisebb emelkedőt másztunk meg, és közben elcsodálkoztunk, hogy milyen óriási területen fekszik el ez a csoda. Hihetetlen mennyiségű munka az, ami itt vár a családra, akik mindezt összefogják.
Kezdésként átnéztük a programfüzetet, amelyet a bejáratnál kaptunk, és pontról-pontra végigsétáltuk annak a lehetőségeit. Megnéztük hogyan fejik a tehenet, majd meglestük a disznókat, ahogyan a moslékba nyomják az orrukat, és eszik vígan. Mégis, a kedvencünk az a tyúkok etetése volt: olyan hálásan fogadták tőlünk az élelmet, olyan lelkesedéssel topogtak, hogy a kisfiam alig akart Tőlük eljönni. Még a bejáratnál kaptunk egy kis kék vödröt, amely fel volt töltve az állatok etetésére szolgáló táplálékkal. Ezt bátran adhattuk az éhes kedvenceinknek.A barik mellettünk közben hangosan beszélgettek, nem győzték kivárni a sorukat. Természetesen Nekik is jutott az eleségből, Ők sem maradtak éhesek. A helyszínen orrmányos macik, kenguruk, emuk, struccok, és sok-sok különböző nyuszik várják a gondoskodó kezeket. Mindenki testközelbe kerül velük.
A helyszín lehetőséget biztosít arra is, hogy lovaskocsikázzatok, vagy akár lovagoljatok.
Dél magasságában megéreztük a frissen sült ételek illatát: helyben készült ételeket kóstolhattuk. Volt disznótoros,és lepénylángos is. Helyben készült szörpökkel frissíthettük fel mindezek mellé magunkat, és közben csodálhattuk a tájat. Igyekeztem az illatokat, és a táj képét elraktározni magamban, hiszen annyira szép volt!
Felettünk egy kis házikó terült el. Megtudtam, hogy ebben a házikóban meg lehet szállni: belül tágas, kényelmesen elfér az egész család. Minden megvan benne, amire szüksége lehet egy babával, kisgyermekkel utazónak is. Igazán pompás a belső tér, alaposan átgondolt a kivitelezés. A legszebb az egészben az üvegpadló: kérésre bármelyik állatka bemehet a ház alá, mi pedig fentről megleshetjük, hogy mit csinál. Imádják a kisgyermekek: éjszaka elalvás előtt felkapcsolják az állatoknál a világítást, és jó éjszakát kívánnak Tőlük!
Ha Te még nem jártál Kosdon, akkor decemberben indulj meg. Jelenleg csak megadott határidőben nyitják ki a RoBirtokot, és előre kell szólni az érkezésetekről!
Fontos: október végétől március 14. között a birtok zárva tart, ám lesznek időpontok, amikor egy-egy napra megnyitják azt. (Január 11-én, és február 15-én lesz lehetőség látogatni, így érdemes felnézni a honlapra!)
A helyszínen található vendégház egész évben üzemel, és foglalható.
Elérhetőségek:
https://www.facebook.com/robirtok.kosd/
Írta és fényképezte: Anita, Kikapcsolódok blog
A fényképek tulajdonosa a Kikapcsolódok blog, amelyet szerzői jogok védenek. (Mentése, más oldalakon való megjelenítése az Index.hu és a Minimag.hu oldal kivételével nem lehetséges.)
Tetszett a cikk? Kövess bennünket Facebook oldalunkon is, vagy nézz körbe az Instagram oldalunkon!
