Teszteltem: Coaching in Nature Sárdi-Papp Rékával
2019. június 13. írta: Anita Bé

Teszteltem: Coaching in Nature Sárdi-Papp Rékával

A coaching egy olyan jól felépített beszélgetési módszer, amellyel a kiválasztott „edződdel” (a coach), személyre szabottan haladhattok az aktuális célkitűzésed elérése felé; ha azt érzed, hogy elakadtál, támogat a tovább haladásban; segít, hogy rá láss a jelen helyzetedre. Szuper, hogy nem ismeritek egymást, így biztos lehetsz az előítélet mentességben; továbbá, hogy a Coach a jelen-Én-eddel találkozik.

_dsc0065.JPG

Több coaching technikát próbáltam már; a „Coaching in Nature” hallatán emlékkönyvként nyílt ki előttem az iskolás éveim természetjárásai: mohából égtájolni, tereptárgyak alapján tájékozódni, ehető terméseket felismerni. A Coaching in Nature különlegessége, hogy Sárdi-Papp Réka coach a beszélgetésekhez a természet egy előre, közösen kiválasztott helyszínét is behívja; a természeti környezetünk változékonysága és jelenléte még egy plusz segítség a beszélgetés megfogalmazott céljának eléréséhez.

Reggel 8, friss levegő, előbukkanó nap, pipacsok, hömpölygő Duna.

Megérkeztem a Római-partra; a hátamon zsák, a kezemben egy pohár tejeskávé; Réka üdvözöl.

_dsc0012_1.JPG

Az elkövetkezendő 2 órában Réka Coaching in Nature módszerével szeretném megérteni, hogy miért nem érzem kompetens előadónak magamat idegen hallgatóság előtt és mit kell tennem/tanulnom azért, hogy kompetensnek érezzem magamat. 

A Duna melletti sétányon sétálunk, beszélgetünk...egyszer csak megváltozik a kavicsok hangja a cipőm alatt. Érzem, hogy a beszélgetéssel kibontjuk a témámat részletesen.

_dsc0027_1_1.JPG

Réka a vízparti gyökerekre mutat – csodálatos, ahogy a hatalmas fa, mindössze a gyökereivel kapaszkodik a sodró Duna közvetlen partján - miközben a zajló Duna vizét szemléljük, arról mesél, hogy az apukájával gyerekkorától fordulnak a természethez, ha kérdésük adódik vagy egyszerűen csak nem találják a helyüket az életükben.

Egy padhoz érkezünk. Elmondom Rékának, hogy mit érzek, amikor idegen emberek csoportjának beszélek: vajon élvezhető az előadásom? Át tudom adni azt, amit én szeretnék az előadáson? Elég vagyok hozzá?...egy nem régiben átélt példát említek...Réka megkér, hogy helyezzem magam a hallgatóságba és mondjam el, hogy mi a véleményem az éppen előadó Énemről...miközben a padon ülünk, felsorolom a véleményeimet; lehengerlő szavakat mondok ki a számmal...A módszer alkalmazásával nem azt fejtjük meg, hogy mi a problémám, hanem máris azt élem át,, hogy milyen a szerintem „jó” előadó Én-em.

_dsc0015_2.JPG

Réka megkér, hogy válasszak valamit a környezetünkből, ami a témám feldolgozásában segítségemre lesz;  a vizet választom.

Réka: Mi a víz számodra?

Fontos, hogy tudatosítsam miért a vizet választottam segítőmnek, mit tud nekem tanítani a víz, mire tudja felhívni a figyelmemet.

Gabriella: Az állati élet kiindulása, táplálék, ha nincs nem létezünk, erő, tisztelet, változás, információ hordozó, alakuló (képes felvenni a környezet adta kitöltés alakját), összenyomhatatlan. Pár évvel ezelőttig a víz mégnesként vonzott, mostanság óvatosan közelítek felé. Felrémlik a Balaton-átúszásaim élménye...a bátorság...mára inkább bizonytalanság.

Érdekes megélni a mellettem hömpölygő Duna bizonytalanságát és az emlékeimből és tapasztalásaimból létező vízbiztonságot. Ez a kettősség a magammal szembeni bizonytalanság jelképe.

_dsc0051_1.JPG

A padot elhagyjuk, pár percet csendben sétálunk; témámat magamban ízlelgetem.

A következő állomásunk egy színesre festett trepnibútor. Itt emlékezünk: szülői mintáim, bátor tettek, kitartás és én-idő...rengeteg emlék, amikhez nagyon ragaszkodom. Napsugár csillan az arcom egyik felére, amikor kimondom magamnak, hogy a saját ötleteim útján akarok tovább haladni, mert eddig nem volt rá lehetőségem. Ez a mondat szabadsággal tölt el, egyszerre megértem, hogy hálás lehetek a mintákért és tapasztalásokért, viszont én a szabadságomat szeretném megélni és csak akkor nyúlni a mintákhoz, ha azt látom jónak, nem pedig alapvetésként.

Vagyis megértem az életem felelős vállalását.

Felmerül a kérdés, hogy a beszélgetést milyen irányba vigyük: az előadói Én-em fejlesztésére vagy az Én-coaching-ra térjünk át. Az Én-coaching-ra váltunk.

Beszélgetésünk következő állomása egy a Duna vizén libegő stég. Egymással szemben ülünk és a vízről beszélgetünk.

Réka: Nézzünk ki a Duna szembenlévő partján egy pontot.

Hogyan kapcsolódnál a vízzel?

Megértem, hogy a magam bizonytalanságát a víz jelzi; viszont a beszélgetés elején én magam fogalmaztam meg, hogy a víz mit tud és mire képes.

Gabriella: Egy kikötővel, ami a nap minden pillanatában más és más, háborgó, nyugodt, kereskedelmi, kihalt, illatos, ízes...

Vagyis van út a bizonytalanságommal együtt is.

Réka: Nagyon szeretnél átjutni a kikötőbe – a vízért nem rajongsz, hogyan érnél át?

Gabriella: Átrepülnék – elvégre a vezetéknevem: Sas. A családi minták egyikéhez nyúlok, a nevemhez. Nagyon örülök, hogy a mintáim és a tapasztalásaim megoldó kulcsok hatalmas tárhelyét hozta létre, de itt érzem meg, hogy az ötleteim szabad megéléséhez nem feltétlenül a már megélt mintákat lehet csak választanom.

Uszály, kajakosok, kacsák; újra a kezdeti padhoz sétálunk.

_dsc0080.JPG

Az elmúlt 2 órában Réka támogató társam volt, aki a környezetünk természetével kapcsolt engem össze, mint az ősidők egyik javasasszonya. Ezen a coaching-on elértem a célomat: a természet támogatásával megértettem, hogy miért nem érzem magam kompetens előadónak még és a bizonytalanságommal hogyan tudok biztonsággal haladni a szabad ötleteim útján.

_dsc0075.JPG

A „Coaching in Nature”-t ajánlom azoknak, akik szeretnének a következő szintjükre lépni; akik tökéletesen a helyükön érzik magukat – csak Valami hiányzik; nyitottak a környezetükre nemcsak emberi, hanem természeti szemszögből is; akik kitűzések szerint haladnak útjukon, akár közösen, akár egyedül. Gyerekeknek, kamaszoknak, vágyakozóknak!

Lehet a Dunán, mellette, a Balatonon, vagy ahol jól esik a természet.

Következő meetinged helye legyen a TERMÉSZET!

Elérhetőségek:

http://supportcoach.hu/index.php/aktualis/

Írta: Sas Gabriella, fényképezte: Csapó Krisztián, Kikapcsolódok blog

A fényképek tulajdonosa a Kikapcsolódok blog, amelyet szerzői jogok védenek. (Mentése, más oldalakon való megjelenítése az Index.hu és a Minimag.hu oldal kivételével nem lehetséges.)

Tetszett a cikk? Kövess bennünket Facebook oldalunkon is, vagy nézz körbe az Instagram oldalunkon!

A bejegyzés trackback címe:

https://kikapcsolodok.blog.hu/api/trackback/id/tr8214892386

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása