Interjú Tóth Barbarával
2015. január 22. írta: Anita Bé

Interjú Tóth Barbarával

Gondoltátok volna 10 évvel ez előtt, hogy az internet mennyire befolyásolni fogja a mindennapjainkat? Esetleg azt, hogy a közösségi oldalak segítségével milyen távlatokat tud nyitni az életünk? Jómagam nem, de szerintem talán Barbara sem. Képzeljetek el egy fiatal, csinos, határozott lányt, aki fogta magát, és csinált a Facebookon egy csoportot, melynek a "Boltkórosok-Add el,vedd meg:)" nevet adta. Álmában nem gondolta volna, hogy ekkora sikere lesz az oldalnak,és lám... Szokatlan még talán most is, ha jobban belegondoltok mennyi változást történt ezekben az utóbbi években, mire lett kereslet, és hogyan alakulnak az új barátságok. Ismerjétek meg az oldal tulajdonosát:Barbarát:)

barbi.jpg

1. Mikor alakult a „Boltkórosok - Add el,vedd meg:)” Facebook csoport?

A csoport 2013. áprilisában jött napvilágra, egy csendes délutánon, s azóta is növöget. J

2. Honnan jött az ötlet?

A csoport elődje a Shopaholic Hungary névre hallgató Facebook-os inspirációs oldalam, mellyel nagyon szerettem/szeretek foglalkozni. Alapjáraton érdekeltek az aktuális trendek, csajos dolgok, vagy akár ihletek a mindennapokhoz. Ám az ötlet meghatározó pillanata egy szekrényürítés alkalmával született meg, ugyanis gyerkőcöm ruháihoz nem akármennyi helyre volt szükségem. :) Álltam a szobámban, a halom ruci-kupac közepén. Megragadtam két zsákot: az egyikbe szórtam azokat a holmikat, amelyeket nagymamám eljuttatott (és juttat a mai napig) hátrányos helyzetű gyermekes családok részére. A többi alig használt, vagy sosem hordott ruháimnak pedig létrehoztam a Facebook csoportot, melyhez hozzáadtam ismerőseimet, hátha valakinek megtetszik egy-egy ruhadarab.  Elsősorban nem pénzszerzésről szólt, de természetesen volt köztük olyan, amelyen jelképes összeg reményében szerettem volna túladni. Egyre és egyre többen lettünk; majd mikor a friss főiskolás csoporttársaim eldicsekedtek vele, hogy mennyi mindentől tudtak megszabadulni a BK-n keresztül, teljesen fellelkesültem. Egyik alkalommal barátnőm azt mondta: „azért durva, hogy hamarosan 2.000 fős lesz a csoport.” – mire én: „Azt azért nem hiszem, hogy odáig eljutunk. Ez ilyen kis ’családias’ csopi.”  Mára már egy gigantikus család lettünk. J

 3. Te magad is cserélgettél a kezdetekben a csoport megalakulásakor?

Így van, nagyon rákaptam az ízére. Találkozások, postázások, folyamatos ruha-szelektálás. Sajnos jellemző rám, hogy ami az üzletben még tetszik, pár nap múlva már kevésbé. Persze, ha ott hagynám, akkor otthon enne a penész amiatt, hogy miért nem hoztam el. No meg a kapott, illetve rendelt holmik, melyek méretben, vagy ízlésben mégsem egyeztek. (Úgy gondolom, nem egyéni jellegűek ezek a ’problémák’ a csajok körében! J ) Egyre több ismerősöm kezdte el feltöltögetni a képeit, voltak olyan leányzók, akikkel több év után egy-egy ruci-biznisz alkalmával találkoztunk, és végül nagyon kellemes délutánt töltöttünk együtt. Mára már kevesebbet shoppingolok, inkább az évszakokra készülök fel, nagybevásárlás keretén belül. Már nem foglalkozom az eladás részével, a csoportot azért tartottam fent, hogy másoknak megmaradhasson ez a lehetőség.

4. Sokat kell foglalkoznod az oldallal? Napi szinten igyekszel moderálni, kontrollálni?

Igen, nagyok sok odafigyelést igényel. Azonban 4 éves kisfiam, plusz, munkavégzés mellett nagyon nehéz, sőt, lehetetlen a nap minden egyes órájában rápillantani a történésekre. Mikor a barátaim látják rajtam, hogy fáradtabb vagyok a kelleténél, akkor szívesen segítenek a rendezésében. Természetesen mindenkinek megvan a maga napi feladata, így ezt folytonosságban nem várhatom és nem is várom el senkitől. Sok kedves leányzót ismertem meg a csoporton keresztül, akiket nagyon szeretek. Ha bármi probléma adódik, azonnal jeleznek. Persze ettől függetlenül sok olyan poszt kikerül, amelynek nem volna szabad, s ezek általában éjszaka esedékesek. Tény és való, hogy a szabályok betartására jobban rá kellene bírnom a tagokat, de az igazság az, hogy nem igazán hoztam létre szigorú, betartandó instrukciókat. Nem vagyok dirigálós típus, és nem szeretném a BK-n belül sem ezt a szerepet felvenni. Továbbá nem segít a helyzeten az a réteg, amely a becstelen eladókét-vevőkét képezi; ez a legfőbb problémaforrás. Gyakran tombol a vihar, de úgy gondolom, hogy ez egy ilyen létszámnál elkerülhetetlen.

5. Mi volt a legkülönlegesebb hirdetés, amivel találkoztál?

Jelenleg konkrétat nem tudok kiemelni, de nagyon különlegesnek találom azt, amikor valaki érdeklődik egy adott dolog megalkotásáról, (pl. kreatív képek, varrás, de akár sütés is) majd pár nap elteltével valaki felteszi mutatóba az elkészített remekművet, melyhez a két szép kezét használta J Legjobb az egészben, hogy nagy sikert aratnak, és elismerik a másik ügyességét!

6. Többször láttam, hogy ajándékot sorsoltál ki a csoport tagjai közt. Mi alapján választottad ki az aktuális ruhadarabokat, melyek a nyeremény alapjai voltak?

Igen, nagyon szeretek meglepni egy-egy hölgyeményt a csoportból, hol több lehetőségem adódik rá, hol több hónapig egyáltalán nem. A nyereményruhák kiválasztásánál törekszem arra, hogy a legtöbb ember által ismert márkát viselje, hiszen a csoportban is jól kivehető, hogy melyek a közkedveltebb brandek, és úgy érzem, ez illik a BK profiljához. Természetesen nem az a lényeg, hogy drága legyen, annyit nem is tudnék odaszánni. Hozzáteszem, nem vagyok márkákhoz kötött ember, a kínai áruházakban is ugyanúgy megveszem azt, ami megtetszik. Olyan ruhákat ajánlok fel, melyeket én is hordanék, gyakorlatilag teljesen a saját ízlésemre hagyatkozom, és bízom abban, hogy másokét is elnyeri majd. (Az eddigiekből kifolyólag annyira nincs szörnyű ízlésem! :D)

7. Ha valaki szeretne létrehozni egy ilyen oldalt, mit gondolsz, milyen előnyei lehetnek? 

Nagyon sok tapasztalatot és tanulságot lehet szerezni egy effajta tevékenység során. Önkontrollt ad, hiszen hogyha egy-egy szituációban nagyon feszül a húr, mikor pl. bírálják hozzáértésemet (vagy nem-értésemet) akkor nem reagálhatok úgy, mint a kocsis, hanem meg kell keresnem a legszebb módját a kifejezésemnek, s ez legalább olyan nyugtató tud lenni, mintha kidühöngtem volna magam. Jó látni azt, hogy mennyi segítséget kap akár egy kétségek között lévő tinédzser, a tapasztaltabb nőktől. Sokakat kifejezetten irritálnak a kérdéses posztok, engem viszont cseppet sem, szerintem ez abszolút részét képezi egy női közösségnek. Ráadásul én is egy csomó mindent megtudok. J Többen fordulnak hozzám különböző segítségért, ami szintén bizalmat szavaz, és melengeti lelkemet. J Rengeteg kisállatka és ’adomány-dolgok’lelnek gazdára a csoport végett, talán ez az egyik legjobb érzés az egészben; az, hogy az ember nem is közvetlen kézből-kézbe, de mégis ad valamit az embereknek, ezen a közösségi hálón belül.

8. Mit tanácsolsz azoknak, akik szeretnének belevágni ebbe a tevékenységbe?

Csak erős idegzetűeknek! :D Légy magabiztos, ne hagyd, hogy a kezdeti nehézségek elvegyék a kedved. Készülj fel a megosztó-személyiség szerepére; sokan dícsérnek majd, de annál is többen támadnak. Sose a versenyszellem hajtson. Próbálj meg önzetlenül belefogni. Ne azt nézd, hogy mit kaphatsz, hanem azt, hogy Te mit nyújthatsz!

 

843f1845043d48c6ec1d420101062343.png

Tetszett a cikk? Kövess a facebookon, hogy ne maradj le semmiről: https://www.facebook.com/kikapcsoldok?ref=ts&fref=ts

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kikapcsolodok.blog.hu/api/trackback/id/tr717099011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.